19.11.12

Hol keressem? Adalékok az információs források kiválasztáshoz - Where to search? An aid to select the appropriate source of information

Érdekes cikk jelent meg arról, hogy melyik bibliográfiai adatbázis dolgozza fel az állatorvos-tudományi anyagot - elsősorban folyóiratokat - a legteljesebben? Ennek összefoglalóját közöljük az alábbiakban:




A humán orvoslásban már jól ismert, de az állatgyógyászatban viszonylag új bizonyítékokon alapuló orvoslásban központi szerepet játszik az irodalom átfogó keresése a legjobb bizonyíték megtalálása érdekében. Ez természetesen megkívánja annak ismeretét, mely adatbázisokban kell keresni, hogy a folyóiratok lefedettsége a lehető legnagyobb legyen.
Az állatorvos-tudomány területén 1990 óta nem készült erről elemzés, közben pedig hozzáférhetővé váltak, fejlődtek az elektronikus bibliográfiai adatbázisok, így szükségessé vált egy naprakész felmérés elvégzése, amely 9 bibliográfiai adatbázisra terjedt ki: BIOSIS Previews, CAB Abstracts, Current Contents-Agriculture, Biology & Environmental Sciences, Embase, MEDLINE (PubMed), Science Citation Index Expanded, Scopus, Web of Science, Zoological Record. Két releváns adatbázis, az AGRICOLA és a ProQuest Biological Sciences kimaradt az elemzésből.
A felmérésben csak olyan folyóiratok szerepeltek, amelyek az értékelés időpontjában megjelentek, azaz aktívak voltak. Az adatbázisok folyóirat-lefedettségéről két felmérés készült. Az első a Basic List of Veterinary Medical Serials 3. kiadásának alaplistáját használta, így az elemzés végül 121 folyóiratra terjedt ki. A második analízis egy 1139 folyóiratból álló, kibővített lista alapján készült, és számos forrást felhasználva teljességre törekedett. Mivel nem csupán állatorvosi folyóiratokban jelennek meg az állatorvos-tudomány szempontjából releváns cikkek, a lista tartalmazott olyan egyéb folyóiratokat is.
Az első felmérés során a Scopus adta a legjobb lefedettséget, tartalmazva a folyóiratok 98,3%-át, a CAB Abstracts lefedettsége hasonló, 97,5%-os volt, majd a Science Citation Index Expanded következett némileg kisebb, 92,6%-os lefedettséggel. A többi Thomson-Reuters adatbázis, a Current Contents-Agriculture, Biology & Environmental Sciences, a Zoological Record és a BIOSIS Previews viszonylag csekély lefedettségét adták a Basic List folyóiratainak. Ezekben az adatbázisokban kimaradt számos állatorvosi és állattudományi folyóirat, az állatorvosi folyóiratok előfordulása pedig kifejezetten csekély volt a Zoological Recordban. A MEDLINE és az Embase lefedettsége 82,6, illetve 85,1%-os. Mindkét adatbázisból hiányoztak állatorvosi és állattudományi folyóiratok.

A folyóiratok kibővített listájának vizsgálatakor a CAB Abstracts adta messze a legjobb lefedettséget, a következő legmagasabb arányt a Scopus érte el 58,3%-kal, illetve a Science Citation Index Expanded 53,3%-kal. A Zoological Record és a BIOSIS Previews lefedettsége viszonylag csekély volt, kibővítve a Web of Science-szel azonban 66,8%-ra nőtt. A többi adatbázis esetében jóval kisebb volt a lefedettség.
            A CAB Abstracts 261 egyedi folyóiratot (olyan folyóiratok, amelyek csupán egyetlen adatbázisban találhatók meg) tartalmazott a vizsgált 1139-ből. A CAB Abstracts egyedi folyóiratai között számos Észak-Amerikán és Nyugat-Európán kívüli, nem angol nyelvű állatorvosi és állattudományi folyóirat is megtalálható volt. Bár a Zoological Record lefedettsége a legkisebb, az egyedi folyóiratokat tekintve azonban a CAB Abstracts után következett.
            Ennek a felmérésnek a során két különböző adatbázis-kombinációt alkalmaztak, de természetesen számos más is lehetséges. Ha a maximális lefedettség bármely, a CAB Abstracts adatbázist kihagyó keresés során 69,8% volt, akkor ebből az következik, hogy a CAB Abstractsnek szerepelni kell minden keresésben a lefedettség növelése érdekében. A CAB Abstracts és a Zoological Record kombinációja adta a legnagyobb, 91,7%-os lefedettséget, ezt követte a CAB Abstracts és a Scopus 91%-kal.
            Az idézett tanulmány megállapította, hogy az állatorvosi terület szempontjából jelentős folyóiratokat tartalmazó különböző adatbázisok között szembeötlő különbségek vannak. Az, hogy melyik adatbázist használjuk, a céltól függ, például egy átfogó keresés irodalmi áttekintéshez, kulcsfontosságú referenciák keresése tanításhoz, egy egyszerű klinikai kérdés megválaszolása, egy bizonyos cikk megtalálása mind-mind különböző információforrások használatát kívánják meg. Ideális esetben minden keresésnek a lehető legteljesebbnek kell lennie, de nem létezik egyetlen tökéletes adatbázis sem. Ezért a rendelkezésre álló adatbázisok relevanciájának, lefedettségének és egyediségének megértése elengedhetetlen.
            A CAB Abstracts kiadójának kifejezett célja az átfogó, nemzetközi lefedettség biztosítása, beleértve a kevésbé ismert és nem angol folyóiratokat is. További előnye az úgynevezett „szürke irodalom”, például a konferencia-kiadványok, jelentések, monográfiák, szakdolgozatok széles körű lefedettsége.
            Meg kell említeni az alap- és a részletes lista optimálisnál kisebb lefedettségét a MEDLINE-ban. Az állatorvosok gyakran nem rendelkeznek intézményi hozzáféréssel bibliográfiai adatbázisokhoz, ezért a nyílt hozzáférésű PubMed adatbázis vonzó lehet számukra, de tisztában kell lenniük a keresésük korlátaival, ha kizárólag a MEDLINE-t vagy a PubMedet használják állatorvosi témákhoz.
            Összefoglalva, a Scopus és a CAB Abstracts szinte a teljes lefedettségét adják a Basic List of Veterinary Medical Serials 3. kiadása alaplistájának. Ha azonban a cél az, hogy egy bizonyos állatorvosi témában az összes kutatási eredményt megtaláljuk, például irodalmi áttekintés céljából, a CAB Abstracts adatbázisban kell keresnünk. Ellenkező esetben ugyanis „elszalaszthatunk” sok releváns, állatorvosi tartalmú folyóiratot. A Scopus, a Science Citation Index Expanded vagy a Web of Science, a BIOSIS Previews és a Zoological Record hozzáadása a kereséshez némileg növeli a folyóirat-lefedettséget, és biztosítékot nyújt az ellen, hogy kimaradjon egy hivatkozás. A MEDLINE, a PubMed vagy az Embase akkor lehet hasznos, ha a keresőkérdésnek van egy orvosbiológiai szempontja, azonban nem megbízhatóak, ha az állatorvosi irodalom átfogó áttekintéséről van szó. (Tömörítette: Pálfyné Varga Orsolya)

A cikk teljes szövege hamarosan elérhető lesz a könyvtárban!

***

An interesting article has come out about which bibliographic database processes the most complete collection of veterinary material - primarily journals.




"Abstract: A thorough search of the literature to find the best evidence is central to the practice of evidence-based veterinary medicine. This requires knowing which databases to search to maximize journal coverage. The aim of the present study was to compare the coverage of active veterinary journals by nine bibliographic databases to inform future systematic reviews and other evidence-based searches. Coverage was assessed using lists of included journals produced by the database providers. For 121 active veterinary journals in the “Basic List of Veterinary Medical Serials, Third Edition,” the percentage coverage was the highest for Scopus (98.3%) and CAB Abstracts (97.5%). For an extensive list of 1,139 journals with significant veterinary content compiled from a variety of sources, coverage was much greater in CAB Abstracts (90.2%) than in any other database, the next highest coverage being in Scopus (58.3%). The maximum coverage of the extensive journal list that could be obtained in a search without including CAB Abstracts was 69.8%. It was concluded that to maximize journal coverage and avoid missing potentially relevant evidence, CAB Abstracts should be included in any veterinary literature search."
URL: http://utpjournals.metapress.com/content/t038747107600197/?p=c275ebb724ca489ba72be3af587d3370&pi=14

The article will soon be available in the library!

7.3.12

Szakdolgozat, TDK dolgozat - Thesis, TDK (Students' Research Association) work

Tegnap érdekes estet szervezett a Külföldi Hallgatók Egyesülete a szakdolgozat előtt állók számára a SZIE Állatrovos-tudományi Karon a szakdolgozat és TDK-dolgozat írás rejtelmeiről. Az állatorvostan-hallgatók nagyon szerencsések, mert TDK munkájukat elfogadják és a legjobb jeggyel honorálják szakdolgozatként - persze csak akkor, ha sikerül az oppenensek kedvező ítéletével a konferenciára bejutniuk.

Elsőként az Állatorvos-tudományi Könyvtárból Orbán Éva beszélt a rendelkezésre álló információforrásokról és lehetőségekről, amelyek az anyaggyűjtést és a szakdolgozatírást támogatják. Erről bővebben az előző posztban olvashatnak.

Ez után Mátis Gábor PhD hallgató mesélte el, hogyan kezdett kutatni a tanszéken, ahol most PhD-zik. Hangsúlyozta, milyen hasznos is a TDK-ban végzett munka, ha ugyanis erre elszánja magát egy hallgató és dolgozatot készít az évente (a karon november végén) rendezett konferenciára, akkor egyúttal egy kutatócsoporthoz is csatlakozik, részt vesz egy kutatásban, ami nagy lehetőség és élmény.

Az önállóan végzett tényleges kutatómunka, a precíz laboratóriumi tevékenység, a kutatócsoport életében való aktív közreműködés, az ötletek megosztása mind fontos mozzanatai ennek a munkának. Meg kell ismerni a témába vágó cikkeket, protokolokat, és saját eredményeket kell elérni, amelyek a tanulmányban összegzésre, majd előadásra kerülnek. A TDK konferencián szélesebb, a szakdolgozatvédéskor a tanszéken szűkebb közönség előtt kell számot adni az eredményekről. Dr. Mátis a szakdolgozat és a TDK-munka összehasonlításával fejezte be előadását, amelyből megtudtuk, hogy a szakdolgozat sok munkával, a TDK-zás pedig kifejezetten nagyon sok munkával jár - de feltétlenül megéri.

A következő előadó Szilasi Anna negyedéves hallgató volt, aki már jó eredménnyel vett részt a TDK konferencián. Elmondta az ő tanulságos történetét. Mindenek előtt: olyan témát kell választani, ami érdekli a hallgatót, és olyan tanszéket/témavezetőt kell keresni, akivel szívesen dolgozik együtt. Ha megvan a jó téma, elég időt kell fordítani rá és élvezni kell, ahogy egyre jobban, alaposabban megismeri. Ha jó témavezetőt sikerül találni, akkor legyen folyamatos a kapcsolat. Tisztában kell lenni azzal, hogy mindenki elfoglalt, talán túlságosan is sok feladata van, így a kapcsolattartásban a hallgatónak kell kezdeményeznie: küldje el az elkészült fejezeteket bírálatra, küldjön kérdéseket stb., és ne veszítse el a lelkesedését, ha a válasz kicsit késik. Ne féljen segítséget kérni!

A dolgozatot el fogja olvasni a témavezető és javításokat kér majd. Ez a folyamat többször megismétlődik. Problémkkal is szembe kell nézni. Ha például még nem világos, hogy mi is a téma, pontosan mit is akarunk, akkor túlságosan sok érdektelen anyagot gyűjtünk össze, és haszontalan cikkek átrágásával vesztegethetjük az időt. Az első lépés tehát a kutatási probléma pontos megértése és megfogalmazása. A valóban a témába vágó cikkeket elolvasva lehet azon gondolkodni, hogy melyik mely fejezethez illik. Azonban a megírás végén is érezheti úgí az ember, hogy semmire sem jutott, de ezzel nem kell törődni.

További stresszel jár a prezentáció, de Annak emlékei szerint minden izgalma elszállt, amint belefogott az előadásba. Sikerült jól gazdálkodnia az idővel és megválaszolta az opponensek kérdéseit is.

Bartha Tibor professzor fejezte be az estét a tanári oldal tapasztalataival. Megkülönböztette
  • a szakdolgozatot, amelyben egy mások által végzett kutatást kell megismételni,
  • a TDK-munkát, amellyel azt kell bizonyítani, hogy a hallgató képes egy kutatócsoportban dolgozni,
  • a PhD-t, amelynek végén egy teljes laboratóriumot és kutatás képes vezetni, valamint
  • a tudomá nyok doktora munkáját, amely a tudományterületen is nyomot hagy.
Azt javasolta, hogy a hallgatók válasszanak egy tanszéket és a kiírt témák közül válasszanak, mert saját ötleteik nem mindig alkalmasak szakdolgozatnak. A tanszék/témavezető segíthet abban is, hogy a téma munka/idő/energia-igényét meghatározzák, ami nagyon fontos. Ezt össze kell hangolni az időbeosztással. A szakdolgozaton évekig lehet dolgozni, de megírható 1-2 hónapos intenzív munkával is.

Ötleteket adott a prezentációhoz (védéshez) is. A bemutatás legyen a munka rövid összefoglalása, amely kitér minden fontos részletre. A prezentáció segít abban, hogy ne keveredjen bele az előadásba. Az előadás legyen kerek, a saját munkát kidomborító és az eredményeket bemutató.

A prezentációkkal kapcsolatos gyakori hibák:
  • Az előadó nem tartja be az időkeretet (az idő felét a téma első 10%-ával tölti.). Ne feledjük: otthon gyorsabban adjuk elő a prezentációnkat mint közönség előtt!
  • Túl sok a szöveg a diákon (egy gondolat egy sor legyen).
  • Túl sok az animáció (édes kis szaladgáló kutyák, amelyeknek semmi köze a témához).
  • Túl "kommerciálisak" a diák (15 szín, amely eltereli a figyelmet).
Legyenek a diák világosak, egyszerűek, és figyelni kell a kommunikációra is:
  • Beszéljünk teljes, jól megfoglamazott mondatokban.
  • Ne beszéljünk se túl gyorsan, se túl lassan.
  • Ne beszéljünk a táblának.
  • Ne használjunk rövidítéseket.
Mindig úgy fogjuk érezni, hogy még nem készültünk el, de ez normális.

***

Yesterday there was a very interesting evening organised by Foreign Students' Association at the Faculty of Veterinary Science, SZIU about secrets of writing and presenting theses and/or TDK works. Students of veterinary science are very lucky since their TDK work is accepted as a thesis with the best mark (of course, only if they deserve the honour of presentation at the conference, which means, that their work is graded high by the opponents).

The first presentation by Eva Orban from the Veterinary Science Library  was about the available resources and possibilities ensuring material gathering and aiding thesis writing. You can read more about this in the previous post.

Then Gábor Mátis, a PhD student talked about how he started research at the department where he is now a PhD candidate. He emphasized how rewarding TDK work is since if you decide to participate at the Students' Research Association and write a study for the annual conference (always held at the end of November at our faculty), you also have to join a research group and participate in research and that is a great possibility and experience.

What you need to do is manual and actual research you do, precise laboratory work, active participation as a team member, sharing your own ideas. You will have to get acquainted with the articles written about your problem, with relevant protocols, and achieve your own results which you summarize in your study and present it either at the TDK conference (a broader audience!) or at the department. Dr. Mátis finished by a comparison of a thesis and TDK work saying that a thesis requires much work, while the participation in a research group for TDK is in deed very much work - but it is worth it.

The next speaker, Anna Szilasi was a 4th year student who has already participated with good result at the TDK conference. She told her story which had some important pieces of advise. First of all: select a topic which you are really interested in, and find a department/tutor with whom you would enjoy cooperation. If you have a good topic, give it enough time and enjoy digging deeper and deeper into it. If you find a good tutor, stay in contact. You have to know that everybody is busy and maybe overburdened with tasks, so keep in touch sending parts of your work for correction, questions, etc., and do not loose your enthousiasm if the answer is a bit late. Do not be afraid to ask for help.

Your work will be read by the supervisor/tutor and corrections will be suggested. This is a process which is repeated several times. You will also encounter problems, for example if you do not have a clear idea of what you want in your mind, you will gather too much material and a lot of irrelevant articles which you will waste your time for. So the first step is to have a clear understanding of your research problem. Once you have read the relevant papers, you can think of which goes to which chapter. It is quite normal if you have uneasy feelings at the end of writing.

Another stressful thing is the presentation, however Anna remembered that all her stress disappeared once she started to give her presentation. She could manage time well, and answer the questions of opponents.

Professor Tibor Bartha ended the evenining with some experiences from the professors' side. He made a distinction between
  • a thesis, in which you have to repeat a scientific experiment already done by someone,
  • a TDK work: where you prove you are able to work in a scientific team,
  • a PhD: where you end up being able to run and organise an entire laboratory, and
  • a Doctor of science work which is supposed to have an impact on the whole field.
He suggested students should choose a department and select from the list of offered topics, since your own ideas may not be suitable for a thesis. The department/tutor may also help you to estimate the work/time/energy needs of the thesis which is an important consideration. And you have to harmonize thesis writing with your schedule. You can work on your study for years, slowly or do it in 1-2 month intensively.

He also gave suggestions for the presentation (defense) of the TDK/thesis. This should be a compact summary of your work. It should cover everything but focus on the most important points. A slideshow will help you not to get lost. It must be a stand-alone presentation, pointing out what you have actually done/contributed, and should present final results.

Common problems with the presentations to be avoided are:
  • Speakers do not keep time limits (the start slow and spend 50% of the time with 10% of the paper). Remember: at home presentations are always shorter!
  • There is too much text on the slide which is difficult to follow (one point should not exceed one line).
  • There is an annoying amount of animation (sweet little dogs running but unrelated to the subject).
  • The slides are too "commercial" (with 15 colours distracting attention).
Slides should be clear, and you should also take care of your communication:
  • Speak in complete, well-formed sentences.
  • Do not speak too fast or slow.
  • Do not talk to the blackboard.
  • Do not use internal abbreviations.
You will always feel that you are not ready yet, but that is normal.

6.3.12

A szakdolgozatírást támogató források a könyvtár honlapján *** Resources for thesis-writers on the library homepage

A könyvtár honlapja: 

Katalógus
(a könyvtárban fellelhető könyvek, folyóiartok, és magyar állatorvosok dolgozatai):

Elektronikus szolgáltatások

Adatbázisok (előfizetéses és ingyenes adatbázisok lektorált szakirodalom keresésére bibliográfiai adatokkal és sok esetben, de nem mindig, a teljes szöveghez vezető linkkel)
- CAB Abstracts: állatorvosi
- FSTA - élelmiszertudományi
- Zoological Record - zoológiai
- Web of Science (Web of Knowledge) – interdiszciplináris
- Sopus – interdiszciplináris

Folyóiartok (előfizetett folyóiratok és hozzáférésük papír vagy elektronikus formában)
http://library.univet.hu/keres.php

E-könyvek (az Elsevier kiadó e-könyvei, közöttük tankönyvek és a CABI könyvei, amelyeket az adatbázisokkal együtt kereshetünk; a teljes szöveg megtalálható, részleges letöltés lehetséges)
http://library.univet.hu/index.php/hu/ekonyvtar/ekonyvek

Oktatás - oktatási segédletek
     -      keresősuli http://library.univet.hu/index.php/hu/okt/suli
     -      gyorstalpaló http://library.univet.hu/index.php/hu/okt/gyorstalpalo
     -      szakdolgozati útmutató http://library.univet.hu/index.php/hu/okt/szakdoli2

Távoli elérés wifi (a campuson) vagy VPN (virtual private network) segítségével otthonról
Itt lehet jelszót és segédprogramot kérni a hozzáféréshez.

Tudományos keresőgépek az interneten

Blog a tudományos közlésről
http://vetscilib.blogspot.com

Újdonságok a Facebook-on
http://www.facebook.com/pages/Állatorvos-tudományi-Könyvtár-Levéltár-és-Múzeum/186052661445818

* * *
Library homepage:

Catalogue 
(a könyvtárban fellelhető könyvek, folyóiartok, és magyar állatorvosok dolgozatai):
(books, journals available in the library, publications of Hungarian veterinarians):
http://193.6.204.110/monguz2/index.jsp

E-services

Databases (subsciption and free databases to search for peer reviewed literature with bibliographic data and links to full text in many – but not all – the cases)
- CAB Abstracts: veterinary topics
- FSTA - food science topics
- Zoological Record - zoology related topics
- Web of Science (Web of Knowledge) – interdisciplinary
- Sopus – interdisciplinary

Journals (subscibed journals with their availability: paper or electronic)

Journal collections (freely available online journals)

E-books (Elsevier e-books including some textbooks, and CABI books searchable with databases; full text, partial downloading is possible)

Education - Study materials
-         In brief (search school) http://library.univet.hu/index.php/en/aokt/searchschool


Remote access via wifi (at the campus), VPN (virtual private network) (from home)
Forms for password and plug-in have to be filled, and a week should be given for the response. Warning: access for Mac users is not solved yet!


Scientific search on the internet

Blog on scientific writing

News on Facebook


 
Designed by Dávid Juhász