Hol keressem? Adalékok az információs források kiválasztáshoz - Where to search? An aid to select the appropriate source of information

Érdekes cikk jelent meg arról, hogy melyik bibliográfiai adatbázis dolgozza fel az állatorvos-tudományi anyagot - elsősorban folyóiratokat - a legteljesebben? Ennek összefoglalóját közöljük az alábbiakban:

GRINDLAY,Douglas J. C. - BRENNAN, Marnie L. - DEAN, Rachel S.: Searching the VeterinaryLiterature: A Comparison of the Coverage of Veterinary Journals by NineBibliographic Databases. Journal of VeterinaryMedical Education, 2012. Advance online article. doi:10.3138/jvme.1111.109R

A humán orvoslásban már jól ismert, de az állatgyógyászatban viszonylag új bizonyítékokon alapuló orvoslásban központi szerepet játszik az irodalom átfogó keresése a legjobb bizonyíték megtalálása érdekében. Ez természetesen megkívánja annak ismeretét, mely adatbázisokban kell keresni, hogy a folyóiratok lefedettsége a lehető legnagyobb legyen.

Az állatorvos-tudomány területén 1990 óta nem készült erről elemzés, közben pedig hozzáférhetővé váltak, fejlődtek az elektronikus bibliográfiai adatbázisok, így szükségessé vált egy naprakész felmérés elvégzése, amely 9 bibliográfiai adatbázisra terjedt ki: BIOSIS Previews, CAB Abstracts, Current Contents-Agriculture, Biology & Environmental Sciences, Embase, MEDLINE (PubMed), Science Citation Index Expanded, Scopus, Web of Science, Zoological Record. Két releváns adatbázis, az AGRICOLA és a ProQuest Biological Sciences kimaradt az elemzésből.

A felmérésben csak olyan folyóiratok szerepeltek, amelyek az értékelés időpontjában megjelentek, azaz aktívak voltak. Az adatbázisok folyóirat-lefedettségéről két felmérés készült. Az első a Basic List of Veterinary Medical Serials 3. kiadásának alaplistáját használta, így az elemzés végül 121 folyóiratra terjedt ki. A második analízis egy 1139 folyóiratból álló, kibővített lista alapján készült, és számos forrást felhasználva teljességre törekedett. Mivel nem csupán állatorvosi folyóiratokban jelennek meg az állatorvos-tudomány szempontjából releváns cikkek, a lista tartalmazott olyan egyéb folyóiratokat is.

Az első felmérés során a Scopus adta a legjobb lefedettséget, tartalmazva a folyóiratok 98,3%-át, a CAB Abstracts lefedettsége hasonló, 97,5%-os volt, majd a Science Citation Index Expanded következett némileg kisebb, 92,6%-os lefedettséggel. A többi Thomson-Reuters adatbázis, a Current Contents-Agriculture, Biology & Environmental Sciences, a Zoological Record és a BIOSIS Previews viszonylag csekély lefedettségét adták a Basic List folyóiratainak. Ezekben az adatbázisokban kimaradt számos állatorvosi és állattudományi folyóirat, az állatorvosi folyóiratok előfordulása pedig kifejezetten csekély volt a Zoological Recordban. A MEDLINE és az Embase lefedettsége 82,6, illetve 85,1%-os. Mindkét adatbázisból hiányoztak állatorvosi és állattudományi folyóiratok.

A folyóiratok kibővített listájának vizsgálatakor a CAB Abstracts adta messze a legjobb lefedettséget, a következő legmagasabb arányt a Scopus érte el 58,3%-kal, illetve a Science Citation Index Expanded 53,3%-kal. A Zoological Record és a BIOSIS Previews lefedettsége viszonylag csekély volt, kibővítve a Web of Science-szel azonban 66,8%-ra nőtt. A többi adatbázis esetében jóval kisebb volt a lefedettség.

            A CAB Abstracts 261 egyedi folyóiratot (olyan folyóiratok, amelyek csupán egyetlen adatbázisban találhatók meg) tartalmazott a vizsgált 1139-ből. A CAB Abstracts egyedi folyóiratai között számos Észak-Amerikán és Nyugat-Európán kívüli, nem angol nyelvű állatorvosi és állattudományi folyóirat is megtalálható volt. Bár a Zoological Record lefedettsége a legkisebb, az egyedi folyóiratokat tekintve azonban a CAB Abstracts után következett.

            Ennek a felmérésnek a során két különböző adatbázis-kombinációt alkalmaztak, de természetesen számos más is lehetséges. Ha a maximális lefedettség bármely, a CAB Abstracts adatbázist kihagyó keresés során 69,8% volt, akkor ebből az következik, hogy a CAB Abstractsnek szerepelni kell minden keresésben a lefedettség növelése érdekében. A CAB Abstracts és a Zoological Record kombinációja adta a legnagyobb, 91,7%-os lefedettséget, ezt követte a CAB Abstracts és a Scopus 91%-kal.

            Az idézett tanulmány megállapította, hogy az állatorvosi terület szempontjából jelentős folyóiratokat tartalmazó különböző adatbázisok között szembeötlő különbségek vannak. Az, hogy melyik adatbázist használjuk, a céltól függ, például egy átfogó keresés irodalmi áttekintéshez, kulcsfontosságú referenciák keresése tanításhoz, egy egyszerű klinikai kérdés megválaszolása, egy bizonyos cikk megtalálása mind-mind különböző információforrások használatát kívánják meg. Ideális esetben minden keresésnek a lehető legteljesebbnek kell lennie, de nem létezik egyetlen tökéletes adatbázis sem. Ezért a rendelkezésre álló adatbázisok relevanciájának, lefedettségének és egyediségének megértése elengedhetetlen.

            A CAB Abstracts kiadójának kifejezett célja az átfogó, nemzetközi lefedettség biztosítása, beleértve a kevésbé ismert és nem angol folyóiratokat is. További előnye az úgynevezett „szürke irodalom”, például a konferencia-kiadványok, jelentések, monográfiák, szakdolgozatok széles körű lefedettsége.

            Meg kell említeni az alap- és a részletes lista optimálisnál kisebb lefedettségét a MEDLINE-ban. Az állatorvosok gyakran nem rendelkeznek intézményi hozzáféréssel bibliográfiai adatbázisokhoz, ezért a nyílt hozzáférésű PubMed adatbázis vonzó lehet számukra, de tisztában kell lenniük a keresésük korlátaival, ha kizárólag a MEDLINE-t vagy a PubMedet használják állatorvosi témákhoz.

            Összefoglalva, a Scopus és a CAB Abstracts szinte a teljes lefedettségét adják a Basic List of Veterinary Medical Serials 3. kiadása alaplistájának. Ha azonban a cél az, hogy egy bizonyos állatorvosi témában az összes kutatási eredményt megtaláljuk, például irodalmi áttekintés céljából, a CAB Abstracts adatbázisban kell keresnünk. Ellenkező esetben ugyanis „elszalaszthatunk” sok releváns, állatorvosi tartalmú folyóiratot. A Scopus, a Science Citation Index Expanded vagy a Web of Science, a BIOSIS Previews és a Zoological Record hozzáadása a kereséshez némileg növeli a folyóirat-lefedettséget, és biztosítékot nyújt az ellen, hogy kimaradjon egy hivatkozás. A MEDLINE, a PubMed vagy az Embase akkor lehet hasznos, ha a keresőkérdésnek van egy orvosbiológiai szempontja, azonban nem megbízhatóak, ha az állatorvosi irodalom átfogó áttekintéséről van szó. (Tömörítette: Pálfyné Varga Orsolya)

A cikk teljes szövege hamarosan elérhető lesz a könyvtárban!

***

An interesting article has come out about which bibliographic database processes the most complete collection of veterinary material - primarily journals.

GRINDLAY,Douglas J. C. - BRENNAN, Marnie L. - DEAN, Rachel S.: Searching the VeterinaryLiterature: A Comparison of the Coverage of Veterinary Journals by NineBibliographic Databases. Journal of VeterinaryMedical Education, 2012. Advance online article. doi:10.3138/jvme.1111.109R

"Abstract: A thorough search of the literature to find the best evidence is central to the practice of evidence-based veterinary medicine. This requires knowing which databases to search to maximize journal coverage. The aim of the present study was to compare the coverage of active veterinary journals by nine bibliographic databases to inform future systematic reviews and other evidence-based searches. Coverage was assessed using lists of included journals produced by the database providers. For 121 active veterinary journals in the “Basic List of Veterinary Medical Serials, Third Edition,” the percentage coverage was the highest for Scopus (98.3%) and CAB Abstracts (97.5%). For an extensive list of 1,139 journals with significant veterinary content compiled from a variety of sources, coverage was much greater in CAB Abstracts (90.2%) than in any other database, the next highest coverage being in Scopus (58.3%). The maximum coverage of the extensive journal list that could be obtained in a search without including CAB Abstracts was 69.8%. It was concluded that to maximize journal coverage and avoid missing potentially relevant evidence, CAB Abstracts should be included in any veterinary literature search."
URL: http://utpjournals.metapress.com/content/t038747107600197/?p=c275ebb724ca489ba72be3af587d3370&pi=14

The article will soon be available in the library!

A tudományos teljesítmény értékelése *** The evaluation of scientific output

Egy-egy tudományos közlemény értékelése sem egyszerű, különösen, ha objektívvé szeretnénk tenni. Még nehezebb egy-egy kutató, intézmény, ágazat, ország tudományos teljesítményét objektíven és mérhetően megragadni. 

Az ötvenes években már kísérletet tett erre Eugene Garfield, az Institute for Scientific Information alapítója. 1963-ban jelent meg először Derek J. de Solla Price: Kis tudomány, nagy tudomány c. könyve (Magyarországon 1979-ben adta ki az Akadémiai Kiadó), amely ismertté tette a tudománymetria és a bibliometria fogalmát. Az előbbi a tudomány, a második a publikációk mennyiségi-statisztikai alapú elemzését tűzte ki célul. Elsősorban nem a teljesítménymérés volt a céljuk, hanem a tudomány fejlődésének törvényszerűségeit vizsgálták. 1978-ban indult a Scientometrics c. folyóirat.

Az egyik leghasznosabb jellemzőnek és legjobban megfogható paraméternek az idézetek (a közlemények végén más közleményekre tett hivatkozások, más néven citációk) bizonyultak. Az Institute for Scientific Information megkezdte a cikkek olyan feldolgozását (az EISZ keretében kereshető Science Citation Index-szel), amelyben a bibliográfiai adatbázisokban szokásos adatokon kívül a dolgozatok végén található hivatkozásokat is feldolgozták és kereshetővé tették. Felszínre került ilyen módon az egymással kapcsolatban lévő közlemények hálója.

Az egy szerző művére adott hivatkozások száma természetes módon fejezi ki az adott mű jelentőségét a tudomány fejlődése szempontjából. Ha pedig megnézzük, hogy hányan idézik egy folyóirat cikkeit,  ez megmutatja a folyóirat hatását. Az ún. hatástényező, az impakt faktor kiszámítása úgy történik, hogy megnézik, hogy a tárgy évben hányan idézték a folyóiratban az előző két évben megjelent cikkeket, és e két számot elosztják egymással. Az impakt faktorokat és más jellemző mutatókat az EISZ keretében előfizetett Journal Citation Reports-ban találhatjuk meg.

Sok vita folyik arról, hogy egy-egy tudós, folyóirat, intézmény, ország jellemzésére megfelelők-e ezek a mutatók, és az Science Citation Index (Web of Knowledge) és más adatbázisok (Scopus) is igyekeznek újabb eljárásokat kidolgozni a tudományos értékelésre. Jelenleg azonban intézményünkben a tudományos értékelés még az impakt faktorokon és az idézettségen alapszik.

A Web of Knowledge adatbáziscsomag használatával a kiadó oldalán található online oktatási anyagokból ismerkedhet meg: http://wokinfo.com/training_support/training/recordedtraining/%20

A Scopus adatbázis használatához az EISZ keretében előfizetett  SciVerse (Science Direct ) honlapjára kell belépni. Itt is részletes támogatás várja a használókat: http://trainingdesk.elsevier.com/trainings/an-introduction-to-sciverse-sciencedirect-and-sciverse-scopushttp://trainingdesk.elsevier.com/trainings/an-introduction-to-sciverse-sciencedirect-and-sciverse-scopus

***

It is not easy to assess a publication, especially if we want objective criteria. It is even more difficult to make the evaluation of the scientific output of a researcher, institution, sector, nation objective and quantifyable.

Eugene Garfield, founder of the Institute for Scientific Information had made an effort for it already in the 1950s. In 1963 the book Little science, big science by Derek J. de Solla Price came out which made the notions "scientometrics" and "bibliometrics" known. The first aims at the quantitative-statistical analysis of science, while the second aims at that of publications. Their main aim was not the assessment of achievements but to reveal the laws of the development of science. The journal Scientometrics started in 1978.

The number of citations (references made in one publication to the other) proved to be one of the most useful characteristics, and best parameters. The Institute for Scientific Information started the processing of publications (in the Science Citation Index available through the Electronic Information Service) so that beside the usual fields to be found in bibliographic databases, each and every reference at the end of the publication was also included in the record. These citations became searchable, and the network of publications related to one-another was revealed.

The number the study of an author is cited is a natural indicator of the significance of that particular paper from the point of view of the development of science. If we examine how many people cite the articles published in a journal, we will gain information about the impact of the journal. The so-called impact factor is calculated so that the number of references made for the articles which appeared in the previous two years in the journal is divided by the number of articles. You can find journal impact factors and many other indicators in the Journal Citation Reports also available through Electronic Information Service.

It is debated whether these indicators are really good for assessing the achievements of a researcher, journal, institution, country? Both Science Citation Index (Web of Knowledge) and other databases (such as Scopus) make efforts for refining the indicators and the methods of assessment. However, for the time being impact factors and citations serve as the basis of evaluation at our instiution.

You can get acquainted with the use of Web of Knowledge through the online tutorials on the publisher's homepage: http://wokinfo.com/training_support/training/recordedtraining/

You may access Scopus through the SciVerse (Science Direct) homepage from the campus, where you will also find detailed information and help: http://trainingdesk.elsevier.com/trainings/an-introduction-to-sciverse-sciencedirect-and-sciverse-scopushttp://trainingdesk.elsevier.com/trainings/an-introduction-to-sciverse-sciencedirect-and-sciverse-scopus