Elsőként az Állatorvos-tudományi Könyvtárból Orbán Éva beszélt a rendelkezésre álló információforrásokról és lehetőségekről, amelyek az anyaggyűjtést és a szakdolgozatírást támogatják. Erről bővebben az előző posztban olvashatnak.
Ez után Mátis Gábor PhD hallgató mesélte el, hogyan kezdett kutatni a tanszéken, ahol most PhD-zik. Hangsúlyozta, milyen hasznos is a TDK-ban végzett munka, ha ugyanis erre elszánja magát egy hallgató és dolgozatot készít az évente (a karon november végén) rendezett konferenciára, akkor egyúttal egy kutatócsoporthoz is csatlakozik, részt vesz egy kutatásban, ami nagy lehetőség és élmény.
Az önállóan végzett tényleges kutatómunka, a precíz laboratóriumi tevékenység, a kutatócsoport életében való aktív közreműködés, az ötletek megosztása mind fontos mozzanatai ennek a munkának. Meg kell ismerni a témába vágó cikkeket, protokolokat, és saját eredményeket kell elérni, amelyek a tanulmányban összegzésre, majd előadásra kerülnek. A TDK konferencián szélesebb, a szakdolgozatvédéskor a tanszéken szűkebb közönség előtt kell számot adni az eredményekről. Dr. Mátis a szakdolgozat és a TDK-munka összehasonlításával fejezte be előadását, amelyből megtudtuk, hogy a szakdolgozat sok munkával, a TDK-zás pedig kifejezetten nagyon sok munkával jár - de feltétlenül megéri.
A következő előadó Szilasi Anna negyedéves hallgató volt, aki már jó eredménnyel vett részt a TDK konferencián. Elmondta az ő tanulságos történetét. Mindenek előtt: olyan témát kell választani, ami érdekli a hallgatót, és olyan tanszéket/témavezetőt kell keresni, akivel szívesen dolgozik együtt. Ha megvan a jó téma, elég időt kell fordítani rá és élvezni kell, ahogy egyre jobban, alaposabban megismeri. Ha jó témavezetőt sikerül találni, akkor legyen folyamatos a kapcsolat. Tisztában kell lenni azzal, hogy mindenki elfoglalt, talán túlságosan is sok feladata van, így a kapcsolattartásban a hallgatónak kell kezdeményeznie: küldje el az elkészült fejezeteket bírálatra, küldjön kérdéseket stb., és ne veszítse el a lelkesedését, ha a válasz kicsit késik. Ne féljen segítséget kérni!
A dolgozatot el fogja olvasni a témavezető és javításokat kér majd. Ez a folyamat többször megismétlődik. Problémkkal is szembe kell nézni. Ha például még nem világos, hogy mi is a téma, pontosan mit is akarunk, akkor túlságosan sok érdektelen anyagot gyűjtünk össze, és haszontalan cikkek átrágásával vesztegethetjük az időt. Az első lépés tehát a kutatási probléma pontos megértése és megfogalmazása. A valóban a témába vágó cikkeket elolvasva lehet azon gondolkodni, hogy melyik mely fejezethez illik. Azonban a megírás végén is érezheti úgí az ember, hogy semmire sem jutott, de ezzel nem kell törődni.
További stresszel jár a prezentáció, de Annak emlékei szerint minden izgalma elszállt, amint belefogott az előadásba. Sikerült jól gazdálkodnia az idővel és megválaszolta az opponensek kérdéseit is.
Bartha Tibor professzor fejezte be az estét a tanári oldal tapasztalataival. Megkülönböztette
- a szakdolgozatot, amelyben egy mások által végzett kutatást kell megismételni,
- a TDK-munkát, amellyel azt kell bizonyítani, hogy a hallgató képes egy kutatócsoportban dolgozni,
- a PhD-t, amelynek végén egy teljes laboratóriumot és kutatás képes vezetni, valamint
- a tudomá nyok doktora munkáját, amely a tudományterületen is nyomot hagy.
Ötleteket adott a prezentációhoz (védéshez) is. A bemutatás legyen a munka rövid összefoglalása, amely kitér minden fontos részletre. A prezentáció segít abban, hogy ne keveredjen bele az előadásba. Az előadás legyen kerek, a saját munkát kidomborító és az eredményeket bemutató.
A prezentációkkal kapcsolatos gyakori hibák:
- Az előadó nem tartja be az időkeretet (az idő felét a téma első 10%-ával tölti.). Ne feledjük: otthon gyorsabban adjuk elő a prezentációnkat mint közönség előtt!
- Túl sok a szöveg a diákon (egy gondolat egy sor legyen).
- Túl sok az animáció (édes kis szaladgáló kutyák, amelyeknek semmi köze a témához).
- Túl "kommerciálisak" a diák (15 szín, amely eltereli a figyelmet).
- Beszéljünk teljes, jól megfoglamazott mondatokban.
- Ne beszéljünk se túl gyorsan, se túl lassan.
- Ne beszéljünk a táblának.
- Ne használjunk rövidítéseket.
***
Yesterday there was a very interesting evening organised by Foreign Students' Association at the Faculty of Veterinary Science, SZIU about secrets of writing and presenting theses and/or TDK works. Students of veterinary science are very lucky since their TDK work is accepted as a thesis with the best mark (of course, only if they deserve the honour of presentation at the conference, which means, that their work is graded high by the opponents).
The first presentation by Eva Orban from the Veterinary Science Library was about the available resources and possibilities ensuring material gathering and aiding thesis writing. You can read more about this in the previous post.
Then Gábor Mátis, a PhD student talked about how he started research at the department where he is now a PhD candidate. He emphasized how rewarding TDK work is since if you decide to participate at the Students' Research Association and write a study for the annual conference (always held at the end of November at our faculty), you also have to join a research group and participate in research and that is a great possibility and experience.
What you need to do is manual and actual research you do, precise laboratory work, active participation as a team member, sharing your own ideas. You will have to get acquainted with the articles written about your problem, with relevant protocols, and achieve your own results which you summarize in your study and present it either at the TDK conference (a broader audience!) or at the department. Dr. Mátis finished by a comparison of a thesis and TDK work saying that a thesis requires much work, while the participation in a research group for TDK is in deed very much work - but it is worth it.
The next speaker, Anna Szilasi was a 4th year student who has already participated with good result at the TDK conference. She told her story which had some important pieces of advise. First of all: select a topic which you are really interested in, and find a department/tutor with whom you would enjoy cooperation. If you have a good topic, give it enough time and enjoy digging deeper and deeper into it. If you find a good tutor, stay in contact. You have to know that everybody is busy and maybe overburdened with tasks, so keep in touch sending parts of your work for correction, questions, etc., and do not loose your enthousiasm if the answer is a bit late. Do not be afraid to ask for help.
Your work will be read by the supervisor/tutor and corrections will be suggested. This is a process which is repeated several times. You will also encounter problems, for example if you do not have a clear idea of what you want in your mind, you will gather too much material and a lot of irrelevant articles which you will waste your time for. So the first step is to have a clear understanding of your research problem. Once you have read the relevant papers, you can think of which goes to which chapter. It is quite normal if you have uneasy feelings at the end of writing.
Another stressful thing is the presentation, however Anna remembered that all her stress disappeared once she started to give her presentation. She could manage time well, and answer the questions of opponents.
Professor Tibor Bartha ended the evenining with some experiences from the professors' side. He made a distinction between
- a thesis, in which you have to repeat a scientific experiment already done by someone,
- a TDK work: where you prove you are able to work in a scientific team,
- a PhD: where you end up being able to run and organise an entire laboratory, and
- a Doctor of science work which is supposed to have an impact on the whole field.
He also gave suggestions for the presentation (defense) of the TDK/thesis. This should be a compact summary of your work. It should cover everything but focus on the most important points. A slideshow will help you not to get lost. It must be a stand-alone presentation, pointing out what you have actually done/contributed, and should present final results.
Common problems with the presentations to be avoided are:
- Speakers do not keep time limits (the start slow and spend 50% of the time with 10% of the paper). Remember: at home presentations are always shorter!
- There is too much text on the slide which is difficult to follow (one point should not exceed one line).
- There is an annoying amount of animation (sweet little dogs running but unrelated to the subject).
- The slides are too "commercial" (with 15 colours distracting attention).
- Speak in complete, well-formed sentences.
- Do not speak too fast or slow.
- Do not talk to the blackboard.
- Do not use internal abbreviations.
